🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > magyar udvari kancellária
következő 🡲

magyar udvari kancellária: bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv. - A kk. →királyi kancellária Mohács után föloszlott. I. Ferdinándnak (ur. 1526-64) volt →udvari kancelláriája, így külön ~ra nem volt szüksége, hanem kir. titkár alá rendelte a m. iratkiadást. Mivel névlegesen volt ugyan m. kancellárja és alkancellárja, de ezek nem tartózkodtak az udvarban, a titkárok állították ki a kiadványokat, akik mindig az udvarral voltak, s inkább az udvari kancellártól függtek. 1550 k. a m. iratkiadás élére kancellár, ill. alkancellár került, akik (pp-ök lévén) idejük nagyobb részét egyhm-jükben töltötték. - A r-ek állandóan követelték, hogy minden m. vonatkozású iratot a ~ adjon ki, s panaszkodtak amiatt, hogy a ~nak csak formális hatásköre van. Az 1608:9. és 10. tc. a ~ tekintélyének a helyreállítását kívánta, hogy amint az uralkodó m. ügyekben csak m-ok tanácsával éljen, úgy a kiadást is csak a ~ útján végezze, amit nem a m. kancellár ad ki, az ne legyen érvényes. Az 1609:21., 1613:25. és az 1618:8. tc. hangsúlyozta a ~ tekintélyének helyreállítását; az 1630:29., 1635:28. és az 1687:8. tc. azt is kivánta, hogy legalább 2 m. tanácsos legyen a ~ban, s így a m. ügyek m. kezelésbe kerüljenek. - A ~nak kollégiális tanáccsá való megszervezésére gondoltak tehát a rendek, ami a kancellária és a →magyar tanács régi kapcsolatainál fogva közelfekvő gondolat volt. A ~ újjászervezése meg is történt a 17. sz. végén, amikor a török kiűzése után a kir. hatalom került túlsúlyba és az orsz. helyreállítására rendelt új kir. hatóságot alkotott belőle. - Miként az osztr. és a cseh kancellária a →harmincéves háború folyamán kialakult osztr. házi hatalom pol. hatóságaivá, kollegiális tanácsokká vált, úgy a ~ is tanácskozó hatóság lett, és más célkitűzést kapott a kir. utasításokban, mint ahogy a m. rendek azt elgondolták. 1690: kapott első utasításától 1848-ig csaknem változatlan volt a szervezete. - A ~ elsősorban kir. hatóság volt, melynek kötelessége az uralkodó érdekeinek előtérbe helyezése. Feladata minden kir. jog, →privilégium fönntartása, a kir. parancsok végrehajtása és az orsz. eddigi rendjének megőrzése. Mint a kir. kiadványok hatósága, állandóan Bécsben, az udvar mellett működött. A kancellár elnöklete alatt eleinte 4, később több, 1848 e. 12 tanácsosból álló koll-ban tárgyalták meg az ügyeket, határozatukat döntés végett a kir-hoz kellett felterjeszteni. A kir. elhatározást a kancellária adta ki a feleknek. A kir. döntése előtt az udvari kamarát v. az államtanácsot hallgatta meg, ezért a ~ nem volt független hatóság. A rendek ogy-eken tiltakoztak ez ellen, és azt kívánták, hogy inkább csak levelezzen velük (1715:17. tc.). A kir. viszont azt hangoztatta, hogy a ~t saját hatóságának alapította, és a rendeknek el kell ismerniök, hogy tisztán kir. hatóság (dicasterium pure regium). - Mivel a →helytartótanácstól és közvetve a vm-ktől és a városoktól minden fölterjesztés a ~ elé került véleményezésre, a kancellár, aki állandóan érintkezett a közp. kormányszékekkel és az udvarral, ennek pol-ját képviselve Mo. felé befolyásolta a m. kormányszerveket és törv-hatóságokat. Az udvar pol-jának egy-egy fordulata Mo. felé a kancellár kicserélesével kezdődött. A kancellárválság hasonló volt a parlamentáris korszak kormányválságához. - A ~ hivatali ügyköre: 1. Képviselte Mo-ot, a m. korona alattvalóit az örökös tart-okkal fönnálló viszonylatokban. Levelezett a m. alattvalók ügyeiben a közp. kormányszékekkel, köztük a külügyeket intéző államkancelláriával és a cseh-osztr. udvari kancelláriával. - 2. Hatáskörébe tartoztak mindazok az ügyek, melyekben a kir. felségjogaiból kifolyólag intézkedett: kegyelmi ügyek, egyh. javadalmak, világi méltóságok, c-ek adományozása, nemesítés, fiúsítás, adoptio, honosítás. - 3. Azok a pol., pénz- és hadügyi dolgok, melyekben a kir. a legfőbb felügyeletet és a végrehajtó hatalom jogait gyakorolta. Mindezek a →helytartótanács fölterjesztéseiben érkeztek a ~ elé. - 4. A ~ a kk. óta mint →hiteleshely is működött, és mint ilyen szerződéseket, végrendeleteket, fölhatalmazásokat stb. állított ki. A kir. kegyelemlevelekről a ~ kv-eket vezetett (libri regii). A felek a ~val udvari ügynökök útján érintkeztek, velük szorgalmaztathatták ügyeiket. **

Eckhart 1946:247.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.